Csiszolt üveg a Cseh Földek történetében
Mi a csiszolt üveg története Csehországban, mikor beszélünk üvegről és mikor cseh kristályról? Mindezt és még sok minden mást is összeállítottunk egy új cikkben.
Az üvegfejlődés részletes útját hazánkban a Törékeny művészet, erős hagyomány című cikkünkben tárgyaltuk, most azonban a kézzel csiszolt üvegre fogunk összpontosítani hazánkban. A 19. század végéig csiszolt üvegről beszéltünk, és csak később honosodtak meg a vésett (csiszolt) és a csiszolt üveg (mélycsiszolt) elnevezések. Mi előzte meg a legszebb és leghagyományosabb fazonok létrehozását? Erről fogunk beszélni ebben a cikkben, amelyet az Önök számára készítettünk.
Üveggravírozás a történelem hajnalán
Az üveggravírozás hozta létre a ma ismert csiszolt üveget. Területünkön az időszámításunk előtti időkből, a La Tène és a kelta korszakból származik. Üveggyöngyöket és apró tárgyakat véstek kovakő heggyel vagy smaragdzöld vésővel. Ez a módszer lehetővé tette az objektumok kerülete mentén húzott egyszerű vonalak létrehozását.
Az iparosok és a luxemburgiak
Csehországban az üvegművészet alkalmazott művészete a Přemysl-korszakban és a luxemburgi időszakban, azaz a 13. és 14. században fejlődött ki. Abban az időben rengeteg olyan épületet építettek, amelyekhez ablakokra volt szükség. Magas, sípoknak nevezett csészéket is készítettek. Ha a díszítést sekély gravírozással végezték, egy valamivel kifinomultabb mechanizmust használtak - egy tárcsát, amelyet íjhajtással forgattak. A korongra csiszolóanyagot vittek fel – általában vízzel kevert homokot. A díszek virágosak, geometrikusak és figuratívak voltak.
II. Rudolf udvarában.
Az üvegkészítés igazi fellendülése a reneszánsz idején, pontosabban II. Rudolf császár uralkodása alatt következett be. A császár a művészet – beleértve az üvegművészetet is – nagy támogatója volt, és fontos szerepet játszott annak fejlesztésében. Támogatásának köszönhetően a cseh üveggyártás még a velencei termelést is felülmúlta, ami azt jelentette, hogy elérte a világcsúcsot.
A 16. és 17. század fordulója forradalmi időszak volt az üvegcsiszolásban (a 19. század végéig „üvegcsiszolásról és -vágókról” beszéltünk). A 16. századig az üveget csak sekélyen csiszolták (gravírozással). Az üvegdíszeket egyszerű alapvágásokból állították össze, hogy ne zavarják a vékony falú üveget. A 17. század végén vastag falú üveget kezdtek gyártani, és az üvegfaragás mélyebbre terjeszkedhetett. Szó szerint. A díszítések így plaszticitásra tettek szert. A vágók igazán játszhattak a fényességgel, matttal, formákkal és figurákkal, mivel a vastag falú üveg ideális vászon volt ehhez. Először üveglapokon alkalmaztak új technikákat, amelyeket aztán például ablakbetétekbe illesztettek. Később más témákra. Állandó erőfeszítéseket tettek a hegyikristály megfelelő helyettesítőjének megtalálására, mivel annak lelőhelyei korlátozottak voltak, ára pedig folyamatosan emelkedett.
Lehmann ikonikus művei, forrás: wikipedia.org
Lehmann - a csiszolt kristály atyja
Caspar Lehmann II. Rudolf udvari művésze volt. Üveg-, hegyikristály- és drágakőcsiszolóként nemcsak Prágában, hanem Bécsben, Linzben és Drezdában is foglalkozott. A leghíresebb alkotás az úgynevezett Lehmann-féle Potestas, Nobilitas és Liberalitas serleg 1605-ből. Ez a legrégebbi szignált és datált üvegtárgy. A csészét a 19. század végén fedezték fel Hluboká nad Vltavou-ban, és azóta számtalan nagyon változatos alkotást találtak, amelyek mind minőségben, mind stílusban nagy eltéréseket mutatnak. Az anatómiai pontatlanságokkal tarkított egyszerű üveggravírozásoktól a drágakövek és hegyikristályok csiszolt kristályain át a kor más faragók alkotásait messze felülmúló remekművekig.
De egy dolog teljesen biztos – Caspar Lehmann volt az első, aki gyémántot használt üvegcsiszoláshoz. És ezért őt tekintik a csiszolt kristály atyjának. Ő volt az első, aki mélyen vágott üveget használt, amivel lerakta az üvegvágás alapjait. Lehmann nemcsak halhatatlan műveket hagyott maga után, hanem egy teljesen új üvegcsiszoló generációt is, akik tovább terjesztették örökségét.
A vágógépet is továbbfejlesztette. Lehmann egy olyan litográfiai gépen alapult, amely nagyon hasonlított a mai, kevésbé modern litográfiai gépekhez. Pedálozással vagy vízi meghajtással működött. A homokkőiszapot dörzsanyagként használták.
A 30 éves háború után, avagy a barokk
A harmincéves háború számos üvegművet temett el, és jelentősen lelassította az üvegkészítés fejlődését. De a háború után béke lett, és az üveg fejlesztése ott folytatódott, ahol abbamaradt. A barokk a díszítés, a gazdag díszítések, az illúziók és a csodák korszaka – ami az üvegcsiszolásban is tükröződik. A cseh üveg megszűnik, és létrejön a cseh kristály név – a hegyikristály méltó és csodálatos helyettesítője.
A barokk stílusban nincs kihasználatlan tér, és az alkotás ennek megfelelően alakul – ikonikus kristálycsillárok készülnek csiszolt bojtokkal, domború és homorú edényekkel, magas lábakon. Az üvegvágók a fény, a formák és a tükröződések játékát használják. A barokk megnyitotta az utat a fantázia és a lenyűgöző síkok előtt, amelyek ugrásszerűen fejlesztik az üvegcsiszolás és -tervezést.
Szemléltető fotó - ikonikus kristálycsillárok
És mi történt ezután?
Az üveg ismét hanyatlásnak indult, és csak a sziléziai régió őrzi meg minőségét, ahol lassan megjelennek a rokokó stílusok – allegorikus díszek, portrék, városi jelenetek. Csiszolt csészéket, gondolákat, palackokat és kancsókat gyártanak. A nagykereskedők vállalatokba tömörülnek. És Csehország ismét az üvegtrónon ül.
A 19. század elején értékesítési válság volt, amelyet a cseheknek színes felületű és gazdag csiszolású, belül színes kristályokkal ellátott kristálytárgyak gyártásával sikerült leküzdeniük. Az átvett kristály tulajdonságait, amely színes és átlátszó réteggel is rendelkezik, szintén felhasználják, és a csiszolás új dimenziót nyer.
A 19. század második felében az üvegcsiszolók felhagytak ezzel a szakmával, mert már nem volt kifizetődő. Több kisebb műhely is létrejön, amelyekre a szecesszió hatása kezd hatni. A vágókból köszörűk lesznek, az üvegvágásból pedig üvegcsiszolás. Több lapos díszt használ, és a csiszolás mellett erősen csiszolják is. Egyébként irizáló üveget is gyártanak. A dobruškai Ladislav Prostředník úr pedig most először csiszolja a PK500 mintát az egyik munkáján. Ő volt a felelős a leghíresebb és legkelendőbb üvegdekoráció megalkotásáért, amely hagyománnyá és a modern üvegkészítés arcává vált Csehországban.
legendás PK500 dekoráció
Ma
A modern történelem és az üvegcsiszolás már nem kínál forradalmi változásokat. A folyamatosan fejlődő és hatékonyabb csiszolóeszközökön kívül a technika ugyanaz marad – semmi sem pótolhatja az évtizedes tapasztalattal rendelkező üvegmesterek aranykezét. A kézi üvegcsiszolás továbbra is idő- és tehetségigényes művészet, a kiváló csiszolóeszközök ellenére is. És ez a művészet biztos kezet, precizitást, kitartást, szellemi és testi erőt, és ami a legfontosabb - szépségérzéket, képzelőerőt és a mesterség iránti szeretetet igényel.
Jelenleg a cseh üveggyártás a fogyasztói gépek gyártására, valamint a kézzel készített és művészi stúdióminőségű gyártásra összpontosít. A cseh üvegművészet habcsókja a színes csiszolású kristály, amelyet ma is csak kézzel lehet előállítani, ezért ez a legértékesebb és legigényesebb is az előállítása során. Hihetetlenül sok kézen fog áthaladni, mielőtt eléri az otthonodat. Írtunk egy cikket a teljes útjáról. Írtunk egy cikket a teljes útjáról.
Az elfogadott kristály kézzel készített előállítása és útja a kohótól az otthonodig
A kapott kristály gyönyörű, de az előállítása meglehetősen fáradságos. Több tucat óra és több tucat kéz munkája szükséges ahhoz, hogy ebből a kristálydarabból a végtermék váljon. Gyere el, és nézd meg velünk az utat a kohótól az otthonodig.
Hisszük, hogy a cikk elolvasása után egy kicsit több szeretettel fogsz tekinteni a kézzel csiszolt üvegre. Nagy érték, hagyomány és energia rejlik benne, melyek továbbadásában örömmel segítünk.
